Vasárnap

Vasárnap egész nap esett az eső, de a fiúk nem dacoltak az időjárással. Folytatták a cserepek fölrakását.

Íme ilyen hátulról:

És elölről:

Joci pihen és munkában:

5. nap délután

Vége a hosszú hétvégének, ma már csak munka után voltunk kinn.
Eddig jutottak 15.-én este.

A nappali fölötti részre rakják a cserepeket.

Mi addig loncot ültettünk és a helyéről talicskáztuk el a kavicsos földet, íme a segédem:

A lonc majd befutja a kerítést és takar az utca felül, mert most sima drótkerítés van. Ill. jó illata is lesz. Fenyők alatti kerítés mellé pedig tavaszi meténget ültettünk. Szeretném, ha megfognák a növények, a szomszéd most metszette meg a sajátját abból vittünk vesszőket. Nem győzi irtani úgy szaporodik, nekünk meg éppen ez kell.

Így kerülnek visszafele a cserepek  a padlásra.

Halad ez a cserepezés. Tata a gerincen.

Grétivel közben a cseréptörmeléket gyűjtögettük, ki-ki a saját vödrébe, néha szóban segédkezett a tetőfedésben is.

(Képek ilyenek-amilyenek, de sötétedett, borult volt, csöpögött az eső és a telefon ennyit tudott.)

Mivel az eső elkezdett esni, muszáj volt befóliázni a fennmaradó részeket, reméljük még pár napig nem jön erre az eső.
Bár ma 17.-én tornádó szél van, bízunk benne a szélső cserepeket nem bontja meg,

Március 15.

képek Jóska tatánál vannak.

Harmadik nap

Még a kis tetőrész hátra van.

Kész az utca felőli rész is.

Lassan a kiugró is kész.

Ezalatt mi lányok benn elmosogattunk, rendet raktunk. Grétinek is van ám kokárdája.

Joci reluxál.

Tetőjavítás második nap

A fiúk az udvar felőli részen kezdték a cseréplécek cseréjét.

Tata a tetőn.

Gábor még mindig tisztítja a cserepeket.

Az "ácsok" és a segédjük Salak.

Kukucs.

Tetőcsere

A múlt hévégi előkészületek után most a négy napos ünnep alatt elkezdtük a tető felújítását.

Kizárólag kokárdával indulhat a munka!

Reggeli erőgyűjtés.

Cserép leszedés- azaz röptetés.

Másik szögből.

Tata kikukucsál.

Tomi cserepeket tisztít. Háttétben a tanya már cserepek nélkül.

A másik oldalról.

Cseréptisztítás, volt mitől mert igencsak mohásak voltak.

Pihenő.

Cserépléceket szednek le az "ácsok". (Végülis a Takácsba belefér.:)

És a kis háziasszony mindeközben szorgosan takarít.

  

Úgy indult, hogy raknak a fiúk föl tetőfóliát a cserép alá, de túl bonyolultnak bizonyult, max. majd belülről, mert így kétszer annyi időbe telne.

Gábor cserépléceket szab.

Tavaszi nagytakarítás

Igaz a tavasz még messzinek tűnik, mert még mindig hó van sajnos, de muszáj volt takarítani a ház körül a jövőheti tetőfedés miatt. Mivel most a sok kupac, domb, szeméthegy miatt nem lehet rendesen megközelíteni minden oldalról a háza/tetőt.

Gréti kapott egy talicskát és gereblyét Margó Mamáéktól, ezzel remekül el is foglalta magát.

Peti és Tata az egyik dombot számolják éppen föl. Alatta csempe volt, amit már a fű is jócskán benőtt. Hogy miért verte le az előző tulaj, és használta csempe nélkül a fürdőszobát, na az rejtély marad nekünk.

Egy hatalmas kráter lett a helyén, amit másnap Pali Tata föltöltött. Mostmár Grétinek lesz hely játszótérnek.

A fiúk elszállították a fürdőből kikerült építőanyag törmeléket is.

Munkára föl!

Gréti segített Palinak tuskókat kiszedni.

Szemétgyűjtés EU-s módra, azaz válogatva. (Ez még az előző napi cserépléc behordásnál is rosszabb volt, pedig az se volt kutya, elég nehezek voltak a kötegek, legalábbis nekem). Külön válogattuk a vasat, műanyagot, üveget, veszélyes hulladékot, fűteni való fát. Ez nem is tűnik vészesnek, csak a félig földes, kinézhetetlen, félig bomlott, havas szemét turkászása, nem nagy élmény. Sok festékes-hígítós kübli volt benne, mivel aki itt lakott szobafestő volt.

És nagyon várjuk a jó időt, hogy végre ide a fóliába aminek a helyét Tata fölásott végre tudjunk palántálni, de még március 6.-án este is szakadt a hó, annyira intenzíven és nagy pelyhekkel, hogy ilyet még nem láttunk.

Hétfőn Pali még elvitt két utánfutó vas hulladékot a méh-be és még egy utánfutó törmeléket. Apránkét azért csak elfogy majd.

Közművek

Mikor megvettük a tanyát az ügyvéd szólt, hogy menjünk be a villany és gázszolgáltatóhoz-úgyis útba esett-, hogy van -e tartozás, mert nem hozott számlát a tulajdonos. Így is volt, még formanyomtatványokat is kaptunk az átíráshoz, nem is írtunk külön birtokba adási jegyzőkönyvet, mert ezekre az óraállást is föl kellett tüntetni, aláírás kellett rá tulajoktól. Praktikusan igyekeztünk mindent egy nap alatt lezongorázi, mivel az eladó 200km-re lakik. 

Majd a következő héten útra keltünk a kislánnyal átíratni az órákat. A villanyosoknál volt némi gond, ugyanis követelték volna a birokba adásit, de álltam a sarat, nem hagytam magam, mert a saját formanyomtatványukat is kevesellték, pedig adtak két félét is. Addig kötöttem az ebet a karóhoz, míg át nem írták. Gondoltam ennyivel meg is úsztuk. Most jön a de!

Pár nappal később szombaton du. Peti kinn hegesztette a kaput, amikor egyszer csak arra kolbászolnak a gázosok, gyorsan ellenőrizték is a gázórát, minden ok. Pár nappal később hívtak a villanyosok is, jöttek még ki se értem annyival hamarabb, ott már kis gikszer volt vmi burkolat hiányzik egy vezetékről, de aki ezt ellenőrzi az nem szerel, hívta a szerelőket, de azok akkor nem tudtak jönni. Másnap mikor Pali kinn volt a tanyán ott ólálkodtak, de bizony elsummogták a burkolatcserét, nem jöttek be. Ez volt cirka 3 hete.

Tegnap megint hívnak, hogy éves óraállást jönnek leolvasni. Ma kimentünk Grétivel, de kiderült, hogy nem éves olvasás van, hanem gázóra ellenőrzés az átírás miatt, amit már megcsinált egy másik cég, a dégáz alvállalkozója mint írtam anno szombaton délután, erről kaptunk is papírt. Ezeket se értem én. Persze uaz a manus volt aki a villanyt is ellenőrizte és emlékezett is rá, meg is kérdezte kicserélték -e a burkolatot. Hát nem.Gondolom azért megint mehetünk ki újra.

Azok már csak apróságok, hogy egy kumma papírt, szerződést nem kaptunk még, a gázosoktól így mindenféle kódok hiányában az óraállást sem tudom bejelenteni.

Posta: a postaládák ott vannak ahol a főútról lekanyarodunk, de. jön a postás fix időben. Már találkoztunk is vele, de az se ment simán, mert akkor helyettes volt, és annyit tudott, mint én. Ma viszont sikerült a mi postásunkkal összefutni. Természetesen nekünk nincs postaládánk, de nem gond, mert van üres láda, azok közül kapunk. Jövőhétre csinál nekünk egyet a postás bácsi, csak be kell menjünk a postára a kulcsokért. Azt gondolom ez már sínen van. Kicsit fura volt, hogy ott álltak a posta ládáknál hárman és tudták, hogy mi kik vagyunk, vagyis kinek a tanyáját vettük meg, na igen ott mindenki ismer mindenkit, mondjuk mi senkit (még).

Vasárnap apa elkezdte festeni az ablakokat. Ilyen dió színű lesz:

És tegnap március 2.-án még havazott. (Monik)